A WSOP története: 1979 – Amatőr diadal és a Hírességek Csarnokának születése

A Horseshoe különleges hangulatát Kenny Rogers, a legendás énekes jelenléte fokozta, aki személyesen adta elő akkori slágerét, a „The Gambler”-t, amely az egész póker generáció nem hivatalos himnuszává vált. 

Legendák párbaja és történelmi „dupla”

A Main Event előtt a Binion’s Horseshoe-ban 11 mellékverseny zajlott, amelyek lenyűgöző történetekkel szolgáltak. Gary „Bones” Berland elképesztő bravúrt mutatott be, amikor zsinórban második éve nyert két karkötőt egy sorozaton belül, ráadásul mindkettőt újra a Seven Card Stud változatban. Ezzel az eredménnyel ideiglenesen utolérte Doyle Brunsont az öt megszerzett karkötő számát illetően.

Ugyancsak két címet szerzett Lakewood Louie, aki az A-5 Draw és a Draw High versenyszámokban tarolt. Mindketten két egymást követő tornán diadalmaskodtak.

Fontos újdonság volt az első hivatalos vegyes páros torna, amelyet Doyle Brunson és Starla Brodie legendás duója nyert meg. Starla akkor mindössze 24 éves volt, és heads-upban legyőzték Wayne és Pat Eister házaspárt. 1979 arról is híres, hogy ez volt az első év, amikor két nő is WSOP karkötőt vihetett haza. Brodie mellett Barbara Freer is győzött a népszerű női versenyen. 

Brunsonnak ez volt a hatodik WSOP címe, azonban Johnny Moss megmutatta, ki a legjobb játékos a rendezvény első évtizedében. Néhány nappal később ugyanis megnyerte az 5.000$-os Seven Card Stud eseményt, és elsőként elérte a hét arany karkötő mérföldkövét a történelemben.

A Hírességek Csarnokának megnyitása

Még a Main Event előtt Benny Binion ünnepélyesen megnyitotta a póker Hírességek Csarnokát, hogy tiszteletét fejezze ki a játék legendái előtt és több turistát csábítson kaszinójába. Az első hét tag Johnny Moss, Nick „The Greek” Dandolas, Felton McCorquodale, Red Winn, Sid Wyman, Wild Bill Hickok és Edmond Hoyle lett. Ma már a Poker Hall of Fame 65 tagot számlál, és jelentősége minden bizonnyal túlszárnyalta az eredeti elképzeléseket.

A Main Event és a „Fowler hatás”

A főverseny rekordszámú, 8 amatőrt vonzott be, köztük a humorista Gabe Kaplan-t, aki egy kis csavarral „tengeri biológusként” regisztrált a Fülöp-szigeteki Manilából (valójában Brooklynból), hogy összezavarja ellenfeleit.

Összességében a versenyen 54 játékos vett részt, és a döntő asztalon profi játékosok ültek, mint Johnny Moss, Chip Reese, Crandell Addington és Bobby Hoff. Bobby Hoff, aki a „The Wizard” néven vált ismertté, ötödik helyen ejtette ki Johnny Moss-t és nagy esélyesként indult a címért.

Bobby Hoff azonban egy 52 éves amatőr, Hal Fowler ellen találta magát, aki reklámmenedzserként dolgozott Kaliforniában, és a versenyre való bejutást Benny Biniontól kölcsönzött pénzen finanszírozta. Fowler kiszámíthatatlanul és agresszíven játszott, ami sokkolta a profikat. A heads-up, amely egyes források szerint kimerítő 11 órán keresztül tartott, Fowler türelmét és szerencséjét próbára tette.

Játékstílusát jól jellemzi az egyik kulcsfontosságú leosztás, amikor Fowler 5-2 kombinációval olyan nyomást gyakorolt a turn után, hogy Hoff két párját, A-T-t foldolta. Hoff később bevallotta, hogy abban a helyzetben megnyerhette volna az egész bajnokságot.

A végső dráma hajnali három körül, a heads-up 160. leosztásánál kulminált. Hoff A c A h-t talált a keze alatt, és a flop ötnél (5 h 3 c J s) 40.000 zsetont tett (stackje körülbelül felét). Fowler, aki 7 s 6 d-t tartott, úgy döntött, hogy megad. A turn 4 s kiegészítette Fowler sorát. Hoff ekkor minden zsetonját középre küldte, és Fowler azonnal megadta.

Akkoriban az all-in után nem mutatták meg azonnal a kártyákat, így Hoff kivárta a riveren a T d-t, amely már semmin sem változtatott. Hal Fowler lett a WSOP történetében az első amatőr, aki megnyerte a Main Eventet.

Ezt a diadalt a póker közösség „Fowler hatásként” említi. Előfutára volt a későbbi Moneymaker hatásnak, hiszen Fowler megmutatta minden „ünnepi játékosnak”, hogy egy amatőr is megverheti a világ legjobb profi játékosait.

Fogadás Doylel

Hal Fowler győzelme után hatalmas elismeréssel beszélt Doyle Brunson Super/System könyvéről, melyet legjobb befektetésének nevezett. Még fogadott is Brunsonnal 5.000 dollárban, hogy egy év alatt elad 10.000 példányt a könyvből. Egy évvel később Brunson egy borítékban vitte a schecket Fowler részére, mert végül Fowler nyerte a fogadást.

Fowler utazást tervezett a világ körül, mint a póker nagykövete, de soha nem akart profi játékossá válni, mert a profik életét túl stresszesnek tartotta, ahogy fogalmazott: „Egyik nap csirke, másik nap csak toll”. Címét 1980-ban ment megvédeni, és 1981-ben és 1982-ben is megjelent a Main Event résztvevői között, de aztán lassan eltűnt a póker színpadáról.

1979 a póker számára az volt, amit a sportfilmben egy kívülálló győzelme az utolsó pillanatban jelent. Hal Fowler győzelme „megtörte” a profik legyőzhetetlenségének mítoszát, és a World Series of Poker olyan rendezvénnyé vált, amiről bárki a világon álmodhatott.

További WSOP történelem

A WSOP története: 1978 – A 'győztes mindent visz' korszak vége

A WSOP története: 1977 – A 10-2 csodája megismétlődik

A WSOP története: 1976 - Texas Dolly első diadala és a legendás 10-2 kéz születése

A WSOP története: 1975 – A „Tengerész” diadala, titkos megállapodás és az arany karkötők korszaka

A WSOP története: 1974 – Johnny Moss visszatérése a trónra és az ikonikus karkötők születése

A WSOP története: 1973 – Puggy Pearson diadala és a televíziós korszak kezdete

A WSOP története: 1972 – Amarillo Slim ellentmondásos győzelme

A WSOP története: 1971 – Az első freezeout versenyek

A WSOP története: 1970 - Az első bajnok szavazással választva

Források: WSOP, Wikipedia, YouTube, PokerListings