Darren Rabinowitz a Table One Podcastben: Megállította Hellmuth rohamát a 18. karkötőért – hogyan élte túl a káosszal teli döntőt?

Darren Rabinowitz karrierje eddigi legsikeresebb szezonját futotta 2026-ban: behúzott egy WSOP Circuit gyűrűt, messzire jutott a WSOP Main Eventen, a nyár utolsó 5.000$-os WSOP-versenyén pedig heads-upban győzte le Phill Hellmuthot – közvetlenül meghiúsítva a legendás pókeres rekordot jelentő, 18. karkötőért indított hajszáját!

Darren Rabinowitz azon játékosok közé tartozik, akik annyira sokáig mozognak a póker világában, hogy karrierjük gyakorlatilag lefedi az online és élő szcéna fejlődését az elmúlt két évtizedben. A Moneymaker-boom idején kezdett a Party Poker-en, majd részt vett undergound home game-eken, volt tízezreket a csődbe ment Lock Poker-en, és éveken át tartó grindolás mellett ért el eredményeket. Ezek fokozatosan jöttek, de 2026-ban olyan pillanatok következtek, amelyek karrierjét új szintre emelték.

Egy interjúban visszaemlékszik a tinédzserkori kezdetekre, az első komoly bankrollra, a Las Vegas-i olcsó apartmanban töltött időre, és azokra az emberekre, akik magasabb szintre emelték póker gondolkodását. A legnagyobb figyelmet azonban természetesen az utolsó WSOP kapja. A fájdalmas kiesés után a Main Event-ből, visszatért a sorozat záró $5K No-Limit Hold'em eventjére, ahol heads-up-ba került Phil Hellmuth ellen, és megfosztotta őt a 18. karkötőjétől.

$50 bónuszok és az első valódi grind

Rabinowitz a Seattle közelében fekvő Mercer Island-on nőtt fel, és körülbelül 16 évesen ismerkedett meg a pókerrel. Barátai idősebb testvérei már akkor is középtétes online játékokat nyertek, így amikor meglátta, hogy a Party Poker $50 bónuszt kínál új játékosoknak, gyorsan találtak egy módszert barátaival, hogy ezt az ajánlatot újra és újra kihasználhassák.

Iskolai napok után a két legjobb barátjával, Mike-kal és Carterrel találkoztak Carter pincéjében, ahol három számítógépük volt, de csak két székük. Aki utoljára jött, annak egy műanyag ládán kellett játszania. Leggyakrabban sit & go-kat játszottak, és egyetlen session alatt $50-ból körülbelül $2,500-t csináltak. Akkoriban még fogalma sem volt arról, mi az a bankroll management, staking vagy profi karrier. Csak azt tudta, hogy többet akar játszani.

Középiskola után az Arizona State University-re ment, ahol eredetileg újságírást kívánt tanulni és sportújságírással foglalkozni. Az első évet gyakorlatilag elbukta, mert a póker és a szórakozás elsőbbséget élvezett a tanulással szemben, ezért szülei közölték vele, hogy a további tanulmányokat magának kell finanszíroznia.

Egyszerre tanult, dolgozott a Bank of America-nál, barátnője volt, élvezte a parti diákéletet, és pókerezett. Lassan nyilvánvalóvá vált, hogy mindezt egyszerre nem lehet hosszú távon fenntartani. A szakítás és a munkával kapcsolatos frusztráció növekedése után döntött úgy, hogy egy hónapra Las Vegasba költözik, ami eredetileg csak rövid kitérőnek indult.

Egy hónap megváltoztatta az életét

Rabinowitz 2012-ben érkezett a WSOP-ra körülbelül $20,000 bankrolllal és anélkül, hogy elképzelése lett volna arról, hogyan néz ki egy profi karrier. Először $200 és $500 közötti single-table szatelliteket kezdett játszani. A tinédzserkori sit & go tapasztalai meglepően jó alapot adtak ehhez a formátumhoz.

Az első hetek sikeresek voltak, és a Seattle-be való visszatérés terve lassan elhalványult. Az eredetileg tervezett egy hónapból körülbelül négy lett, és később bérelt egy két hálószobás apartmant körülbelül havi $600-ért. Mosolyogva emlékszik vissza a csótányokra és az otthonának színvonalára, ami egyáltalán nem felelt meg annak, mennyi pénzt már összegyűjtött bankrollban. Ez nem zavarta, mivel idejének nagy részét úgyis online grindoidott, vagy a kaszinóban töltötte.

Nem sokkal később Rabinowitz megnyert egy szatellitet az Irish Open-re, ahol az asztalnál beszédbe elegyedett egy játékossal, aki később a támogatója lett körülbelül négy-öt évig. Ez a háttér támogató rendszer lehetővé tette, hogy több versenyen induljon, utazhatott, és lassan bekerült abba a körbe, ahol tanulhatott.

Aussie Millions és chip lead az utolsó négy között

2014-ben jött a nagy siker az Aussie Millions-on. Rabinowitz barátaival Ausztráliába utazott, eredetileg azzal a tervvel, hogy összeköti a pókerezést a sydney-i családlátogatással. Azonban a Main Event gyorsan átírta ezeket a terveket.

A legjobb négy közé került, és egy ponton még a chip lead is nála volt. Bár olyan összegekért játszott, amelyek messze meghaladták eddigi karrierjét, mégis úgy érezte, hogy ellenfelei jobbak. Utólag beismeri az impostor szindrómát és az önbizalomhiányt, amely miatt nem mert dealről tárgyalni.

Végül körülbelül 450,000 ausztrál dollárt nyert, ami körülbelül $400,000-nek felelt meg. A nyeremény azonban nem változtatta meg a pénzhez való hozzáállását. Továbbra is a póker grindokra tekintett, ahol pénzügyi nyomás nélkül tudott játszani évekig.

Körülbelül ugyanebben az időszakban került be a Connor Drinan, Kush Mandaviu és Pratyush Buddiga körébe. Ezt az időszakot említi az egyik legfontosabbnak póker fejlődése szempontjából. Nemcsak a mai értelemben vett coachingról volt szó.

A solverok széleskörű elterjedése előtti érában rengeteg tanulás zajlott a vacsoraszünetek alatt, utazások közben, és a játékosok közötti beszélgetések során. Öt minőségi reg állt a versenyterem sarkában, és megbeszélték a handeket, range-eket, gondolkodásmódot és az asztalnál átélt szituációkat. Rabinowitz azt mondja, hogy a jobb játékosok körében töltött idő segített neki gyorsabban megérteni sok mindent. Maga is egyszerű gondolatot tesz közzé – az ember azoknak az átlagát képviseli, akik körülveszik.

COVID és a golf mint a póker második verziója

COVID visszaterelte az egész póker világot az online játék felé, és ez Rabinowitzot is érintette. A pandémia alatt hatalmas mennyiségű órát játszott, és amikor felmerült egy nagyobb cash game, mindig voltak emberei, akik készen álltak arra, hogy automatikusan megvegyék a százalékait, hogy azonnal leülhessen. Különösen kedvelte a kora reggeli sessionöket, amikor körülbelül öt órakor felkelt, lejátszott néhány órát, és egy jó session után nyugodtan visszafeküdhetett aludni.

A pandémia a golfot is behozta az életébe. Korábban gyakorlatilag nem érdeklődött iránta, és nem értette, miért töltene valaki önkéntesen négy-öt órát a pályán. Alezárások alatt azonban ki akart szakadni a lakásából, és a golf nagyon gyorsan második szenvedélyévé vált.

A legjobban az tetszett neki, hogy újra kezdőként érzi magát valamiben. Hetente észrevehető fejlődést látott, és ahogy régen a pókerben, figyelhette a jobb játékosokat, és lemásolhatta döntéseiket. A pandémia után ezért elkezdte összekapcsolni a póker utazásokat a golf túrákkal. Amikor megunja az egyiket, át tud kapcsolni a másikra. Elmondása szerint éppen ez a kombináció segít neki megőrizni a motivációját a sok éves profi grind után is.

A verseny, amit utált, nyeréssel végződött

A 2026-os év Rabinowitz számára karrierje egyik legabszurdabb menetelettel kezdődött. A Planet Hollywood-ban tartott WSOP Circuit versenyen a szervezet, a zaj, a szabályok és az egész verseny menete idegesítette. Már az első nap során elhatározta, hogy ha kiesik, átvált egy másik eseményre a Wynnnél.

Attól a pillanattól kezdve gyakorlatilag minden az ő javára fordult. A vacsoraszünet után kiütötte barátját, majd megnyerte a legfontosabb coinflipet a stone bubble-n, és eljutott a final table-ig. Végül megnyerte a versenyt körülbelül $180,000-ért, és megszerezte a WSOPC gyűrűt. A verseny, amiből gyorsan távozni akart, karrierje egyik legnagyobb eredménye lett.

A Main Event után jött a döntő esemény

És itt a történet elérkezik a 2026-os WSOP-hoz, amely során heteken keresztül körülbelül break-even eredményt produkált. A fesztivál végén mélyre jutott a Main Event-ben, de a menetelése egy two-outer után a 145. helyen ért véget. Sok játékos számára egy ilyen kiesés legalább néhány napig tartó póker nélküliséget jelentene. De Rabinowitz folytatta, és azonnal nevezett a sorozat záró eseményére.

Az utolsó $5K NLH eseményt az egyik utolsó jó lehetőségként értékelte nyáron. Ugyanabban az időben zajlott egy gyengébb $800 esemény is, és Rabinowitz maga is beismeri, hogy normál körülmények között hasonló torna erősen vonzotta volna. Ezúttal azonban úgy döntött, $5K-t akar játszani. A döntés az egész szezon egyik legjobbjaként bizonyult.

Phil Hellmuth, tucatnyi kamera és egy játékos rémálma

Ahogy a torna haladt előre, a figyelem a döntő asztal körül egyre nőtt. Ennek egyszerű oka volt – Phil Hellmuthnak újra esélye volt megszerezni a történelmi 18. WSOP karkötőt. Rabinowitz már karrierje során tapasztalt médiás figyelmet és nagy döntő asztalokat, de amit ennél az asztalnál élt át, teljesen más szint volt.

Amikor már csak négy vagy három játékos maradt, a kamerák szinte folyamatosan közvetlenül előtte voltak, és a rail egyre közelebb nyomult az asztalhoz. Rabinowitznak többször kellett megkérnie a floort, hogy tolja vissza az embereket, és egy ponton azt mondta: „Már rémálmom volt, ami kellemesebb volt ennél.”

Az sem segített a helyzeten, hogy Martin Kabrhel a railről hangosan számolta a zsetonjait mindig, amikor Hellmuth a zsetonok számát kérdezte. Rabinowitz végül fülhallgatóval próbálta kizárni a körülötte lévő káoszt, és csak a saját játékára koncentrálni.

Heads-up egy játékossal, akit egész életében figyelemmel kísért

A heads-upra Rabinowitz körülbelül 3:1-es chip leaddel érkezett. Hellmuth azonban gyorsan visszatért, megduplázta zsetonjait, a staclosok aránya megfordult, és a karkötőért való harc kezdődhetett elölről. A heads-up körülbelül 90 percig tartott. Rabinowitz lassan visszaszerezte a vezetést, és úgy érezte, hihetetlenül pontosan tudja olvasni Hellmuth döntéseit.

Nem a klasszikus live tells-re gondol. Hellmuthot évtizedek óta követte, annyira jól ismerte a stílusát, hogy saját szavai szerint képes volt megkülönböztetni a valódi gondolkodást és a színjátékot. „Úgy éreztem, mintha pontosan tudnám, mi van a kezében,” mondta Rabinowitz az akkori állapotról.

A döntő handben Rabinowitznak 9-7 volt a kezében, és a flop 9-8-2 után folytatta az agressziót. Hellmuth a riverig jutott, ahol Rabinowitz a teljes versenyéletének döntése elé állította. Ezután jött a szokásos Hellmuth show – felállás a székről, hangos gondolkodás és hosszú döntéshozatal.

Rabinowitz szerint nagyon szerette volna mondani a híres mondatot: „Ha megadod, akkor vége, drágám,” de tudta, hogy ha ezzel Hellmuthot a helyes döntésre sarkallja, valószínűleg sosem bocsátja meg magának. Így csendben maradt. Hellmuth végül eldobta a lapjait, és a 18. karkötőért való támadása véget ért.

A győzelem Rabinowitznak körülbelül 695,000 dollárt és második WSOP karkötőjét hozta. Az elsőt online nyerte, de ezúttal egészen más érzelem kísérte. Legyőzött egy hatalmas mezőnyt, kezelte karrierje legintenzívebb médiás asztalát, és a heads-upban sikerült felülmúlnia a WSOP történetének legsikeresebb játékosát. „Akkor azt mondtam magamnak, hogy valószínűleg a pokers karrierem legcsodálatosabb dolgát értem el.”

A következő napokban olyan emberek írtak neki, akikkel évek óta nem beszélt, és a barátai asztaloknál úgy mutatták be, mint „a srácot, aki legyőzte Phil Hellmuthot”. Rabinowitz azonban nem tekinti ezt a nagy győzelmet lassítási oknak. Másnap már egy újabb tornán ült. Több mint tizenöt év grind után ugyanis egy dolog nem változott. A nagy győzelem számára továbbra is elsősorban több szabadságot, kevesebb stresszt és lehetőséget jelent egy újabb versenyen való részvételre.